Sarkvidék

Halott világ, tajték köröskörül,fölötte rézfény, örvényszáj alatta,forrongó bércek szürke kör-csapatja,min a magasba bús, fanyar köd ül.

Tömbök közé gyűrt ég, rideg pokol,a vak-sötétbe sok bús síri hang van,éles sikoly, kacaj sír fájva, halkan,a szél vaskürtjét fújva bujdokol.

Hullám-mosott hegyormon ősi gyászba,a régi ködnek istenei fázva,megfagyva alszanak hideg odúkban.

Jön a hótól fehérült szörnyü medve,nehézkóros nyakával integetveés nyálaz a kéjtől elittasultan.