Álmatlan szerelem

Gyötrött fejét a Szerelemnyugtatta rózsalevelen,és szeme könnytől volt piros,és sápadt ajka vértelen.

És jött a bú, a baj, a gond,megálltak, ahol ágya volt.De tűnt az éj, de szállt az éj,s rózsák rakták ki a vadont.

És az Öröm fényárba jött,és a száján csókolta őt,és a virrasztók vén hadaeltűnt ágyától, mint a köd,

és ajka égett, mint a vér,és szeme vágyott a napér:éjjel sírunk, de a Gyönyörhajnalra újra visszatér.