A rest ember éneke

Van pártfogóm s rest voltam fölkeresni,van földem s rest voltam munkámnak esti.Házam bedűlt s rest voltam tatarozni,ruhám rongyos s rest voltam rendbehozni.Bort kaptam és meginni rest a gégém,így hát a telt pincém üres a végén.Lantot is kaptam s ujjam rest a húrra,így hát nem is peng, hallgat újra-újra.Nincsen kenyér, szól az asszony s tudom bár,rest a kezem őrölni, kong a hombár.Barát, rokon ír, a levelük itt ni,olvasni jó ezt, ám nehéz kinyitni.Csi Su-je - mondják - mindig tétlen élt,csak lopta a napot, lebzselt-henyélt.De ő varázsolt, lantolt néha-néha.Lefőztem őt: nincs ily mihaszna-léha.