Lesbiához (Asszonyt nem tudhat…)

Asszonyt nem tudhat jobban szeretője szeretni,mint ahogy én téged, Lesbia, bús gyönyöröms nem lehet e földön hűség több oly igaz és nagy,mint amilyen hozzád rab husomat kötözi.Ó de mivé lettem! már úgy vagyok a te hibádból,oly vak vággyá vált bennem a hű szerelem,hogy szívem, bár szűz lennél, nem tudna becsülni,s bár ezer aljas kéj ajkai nyalnak: imád!