A fedő

Vizen vagy szárazon járjon bár, messzi térvevad égi láng alatt, vagy hűlt napú fagyon,Krisztust szolgálja bár, vagy csalja víg Cythére,setét koldus legyen, vagy nyomja fény s vagyon,

legyen polgár, paraszt, pihenjen, űzze vére,üljön vad láz, avagy rest kín a csöpp agyon,mindegy:fájó titok csap az ember szivére,S ha a magasba néz, reszketni kell nagyon,

mert fölötte az Ég! s lenn fojtó pince, kínpad,fenn csillogó tető, s lenn tréfás, szörnyű színpad,hová minden bohóc vérben gázolni jő;

kéjenc félelme és bolond reménye: Ég ez!fenn fekete fedő, és lenn roppant fazék ez,hol az emberi Lét rejtett, nagy átka fő.