A némeai szörny

Mióta a Hős tovatűnt az erdőn,a szörny nyomán, nem hallszott semmi máscsak egy iszonyú, tompa orditás.A nap leáldozott. És néma csend lőn.

A pásztor, aki Trynthosba száguld,az ugaron tüskön-bokron szalad,meglátta a berzenkedő vadats szeme fehérje rémesen kitágult.

Felordított. Bámulta a rút szörnyet.Torkával a vérző egekre förmedt,egy kéz csikarta a sörényt, az orrot;

a bús vidékre már leszállt az éjjel,Herkules állt ott állatbőr-köténnyel,és az ember a szörnnyel egybeforrott.