Absalom bukása

Villámlottak a kürtök:a zászló fénybe fürdötts a harsonák zajátólmegduzzadt. És a bátorszép ifju imperátora hűvösöblű sátormélyébe vitte áttíz ifju asszonyát,

kik (apja hűvös ajkacsókolta még e nőket)úgy ringtak, mint a sajka,mert ő ringatta őket.

És a tanácsba ment őoly könnyedén, mint máskors a szépségén merengőszédült e ragyogástól.

Majd hadba száll kevélyens ragyog, akár a csillag;és minden dárdaélenhaja csigája ring csak,mit még sisak se föd be,úgy hogy gyakran gyülölte,mert súlyos diszruhájasem volt nehezebb nála.

A Király parancsba tette,kiméljék Őt, a Szépet.De hogy a hadba lépett,sisaktalan, a tépettmarakodó seregbe,vitézkedett felette

a vérpiros gomolyban.Soká nem tudták, hol van,a hulla-hegybe botlók,míg egy kiáltott: Ott lóg,ahol a cserfa zöldel,magasra vont szemölddel.

Joáb mint a vadorzómeglátta a haját: ─ a porzóágon lógott a torzó.Indult már, hogy lerántsa,átdöfte szíve alját,aztán jobbját s a baljátátszúrta más két lándzsa...