Az igazi tudás

Te mindent tudsz; én keresem,hogy szántsak-e, vagy vessek-e.Földem a gaztól feketes könnyem hull rá keservesen.

Te mindent tudsz; én itt ülökvak szemmel nézve, hol az út,várom a táruló kapúts a függönyt, a fölgördülőt.

Te mindent tudsz; s nem látok itt,de mégse céltalan talánaz életem s egy jobb hazánlelkünk majd csak találkozik.