Három év múlva

A szűk kapu rozsdásan megcsikordul.Sétálok a kert drága, halavány,édesdeden andalgó sugarán.Nedves tüzek szikráznak fel a porbul.

A régi kert. A vadszőlő-lugasbanpár kertiszék, egy hosszú árnyas út,a szökőkút ezüstös ajka zúg,panaszkodik, pityereg sírva, lassan.

A rózsa bólong, mint a múltba, régen,pár liliomszál merevül kevélyen,a lombokon madárdal rezeg át.

Még áll a régi-régi kis veranda,csöndben mállik-kopik agg vakolatja,s hervadnak a keserű rezedák.