Késő ősz Velencében

A városon az ősz szomoru titka,alig akad öröm horgára már.Oly érdesen cseng az üvegkalitka,ha rátekintsz. S a kertekből a nyár

úgy csüng ki, mint sok-sok halotti bábuegymásra hányt, legyilkolt csapata.De a mélyből az erdők vadonábulegy vágy liheg: minthogyha éjszaka

a tengernagy megduplázná a gályátaz éber azenálban és acélkedvvel kátrányozná a lég dagályát,

reggel pedig indulna a hajórajsok evezővel, minden lobogóvals fújná a fény, a végzet és a szél.