Naplemente a tengernél

Most a fövényen heverészekés füstölökés semmire se gondolok.

A tenger oly zöld,zöld mint az abszint;és fanyar, mint a chlormagnéziumés sós, mint a chlornátrium;és szűz, mint a jódkálium;és megtanít felejtenibús bűneim feledtetője,csak a tenger feledtet,ő és az abszint!

Ó zöld-zöld abszint-óceán,ó csendes abszint-feledés,hadd szenderegjek édesen,mint egykor szenderegtema „Revue des deux Mondes”egy hosszú-hosszú cikkén.

Svédország füst most, csupa füst,egy óriás havanna füstjeés a nap úgy pislog fölötte,mint félig üszkös cigaretta,de vérvörös a szemhatár,véres kudarcunktól bíborlik,mint a görögtűz tündököls lenéz fekete nyomorunkra.