Csodavilág

Csöndesen lüktető éjjeli lég,Gonosz álmokkal terhes éj!Futó folyam a holdvilág,Habzik az ágak végein,Megperdül, forog és fut tovább,Hab – vagy cseresnyefavirág?Kékek a bokrok árnyai,– Vagy csak a kulcsvirágok azok?Mogyoróbokor alattEzer kis kék virág,Ezek a holdfény-folyó árnyai,Kulcsvirág, ibolya, harangvirág.Nagy fekete szirtekNyomulnak ki itt-ottFolyam közepébe,Köröttük fodorodik a hab,Csillogó cseppekbenSzórják széjjelA holdfény-tajtékot,Szirtek a vizben– Vagy csak a réten a fák?Öreg, gonosz, összevissza csavarodott fák a réten?Hatalmas mágusok!Kiterjesztik karjaikat,Görbe ujjal integetnek az égbe,Varázsolnak, integetnek, mozgolódnak...Megnépesül erre a holdfény-folyó,Gyöngytestü Rábatündérek,Csigaházas sárga szellemek,Csunya, pikkelyesVizimanó népség!Páraszerű békanyálas boszorkányokÜlnek a habon,Lovagolnak hosszu sudárbanButa, lapos szájú halakon,Bámészkodó, zölduszályosTátott száju halakon.Nyomasztó álmokkal teli az éjjeli lég,Ködhálót szövöget gonosz varázs,Pedig csak a fák mozgatják ágaikat!Megfenyegetik a csillagokat,Megmozdul az ég,Helyéből kiperdül a hold,Nem mernek csillogni sem a csillagok,Csigaszarv-szárakonHirtelen lenyúlnak az égből,Követik lépteimet,Elém is kerülnek,Bolond láncban tekerednek össze-vissza.Boszorkányos szagok szállnak az éjben,Mérges füvek, varangyfejek,Rothadt gyökerek szagai,Rothadt vizinövény-szagok,– Pedig hiszen cseresnyefák virágzanak!Tele hinárral a holdfény-folyó,Kigyóforma szára lengedez.Mindenhova kuszik a hinár,Csavarodik lábaim köré,Nyálas hinár fogja kezemet,Rothadt hinár csapódik arcomba,Fekete kezek nyúlnak felém...Pedig csak a fák mozgatják ágaikat!

*

Jávorfa, jávorfa,Szent fa, varázsfa!Kerekek a rügyei,Tündér-rügyek, faszemek,Ezeket kérik elVakondok éjjelre.Jávorfa, vizörző.Alája állok,Köröttem körbenVirágzó primula.Varázslatot mondok,Nagyot, erőset,Láthatatlan lánccalLekötöm a fákat!

*

Eléneklem, hogyan aratnak,Hogyan nyúlnak a lányok a búza közé,Magukhoz ölelik a gabonaszárakat,Nem félnek, hogy holtak megfogják kezüketHangyaformán, szellemujjal, hirtelen...Hosszu, fekete kézzel...(Erős a varázslat,Zugnak, mozgolódnak a fák!)De nem éneklem el, a kertek milyenek,Mert a kertekben van legtöbb varázslat;Nem éneklem el, milyen a szerelem,Mert a szerelemben van a legtöbb csoda.Ezerfejü csoda,Undok, nagy, tüzesszemü...(Nyögnek, rázkódnak a fák!)Megéneklem a szüretet inkább,A szüretelőket, hogy hordják a szőlőt,Szóló szőlőt, édes csoda-szőlőt...(Elhallgatnak a fák!)Megéneklem aztánA kifolyó mustot is,A cigánymuzsikát,Koraőszi napfényt,Táncot, hejjehujját!

*

A primulák körbenFelnőnek köröttem,Apró lángfejeikMagasan lobognak,Erős a varázslat:Semmi sem bánthatMozdulatlanul állnak a fák.Visszamegy a hold helyére,Behúzzák szarvaik a csillagokPiros csigák kidugják szarvacskáikat,Felébred a tücsökÉs együtt énekel velem.Koraszellő mozgatja a fákat...Haragosan töpörödnek össze,Kelletlenül súgnak,Csak a jávorfa áll egyenesen.Lassan lenyugszik a hold,És a sárga apró lángokÖsszezsugorodnakRendes primulákká.Hajnalodik-e már?Szürke lesz minden,Elhallgat az ének,Csendesen várok,Tücsök, sáska körülöttem,Sok kis ismeretlen állat;Zöld szemü, pattogó,Ébredő bogarak.Együtt várjuk mind a hajnaltNagy, fekete vakondszemüVizet őrző fa alatt.

*

Szürke vizet őriz,Csobbanó vizet,Lassan folyó patakot,Csodavilágba vivőt;Csoda-tündérvilágba,Hol nincs semmi varázslat,Csak a szürke vízCsillog a sugdosó nádak mögött.