Búcsú (Heinrich Heine)

A sárga lomb megreszket,levél hull, jön a dér. -Ó, minden, ami kedves,elmúlik, sírba tér.

Az erdőbe a napnakernyedt sugara vesz.Tán a búcsúzó nyárnakutolsó csókja ez...

Sírni, zokogni tudnék,érzem - valami tép.Most, hogy bucsút kell vennünk,felújul ez a kép:

el kell hagyjalak téged,s tudom: meghalsz te már!Te vagy a haló erdő,én a bucsúzó nyár.