Bólyai (Emőd Tamás)

A könyvesház kék ablakából látni,Hogy jön az est az országúton át –Ködöt füstölnek, párát eregetnekKünn a kémények és benn a pipák.A polcokon ó-könyvek díszelegnek,Sok titkos írás, ábra, jel, betű.S a csillagok szigorú mesterénekArcára hull az alkonyi derű.

A hold kisüt. Kopernik barna képeMosolyog most a homályos falon,Sárga pergamen, lúdtoll, lila ténta:Pár tompa folt az íróasztalon.A hold ragyog. Bólongat már a bölcs agg,A kemencében is szunnyad a szén,S a vén magyar szent lelke áthajózikA csillagok és számok tengerén.