Falstaff halála

Theodor Manojlovitch.

A rácson az ősz tar gallya zörög már –„Zümm-zümm, Robin Hood szép zöld bekecse!”Itthon maradunk ma, tilos vadat űzni,Oly nyájas a tűzhely meghitt melege.

Már nyelvel és nyal-fal és enyeleg a láng:„Hát elpazaroltad a puska porát?”Hé csapláros asszony, lágyabb takaró kék,Még elfagy a lábam, ha nyomba nem ád!

A lábam, a lábam, – duzzad bíz a vén csont –„Hol van Robin Hood a te jó paripád?”Nos – többet az erdőn se csörtetek átal...A flaska se adja le már a borát.

Jó-jó az itóka, de jobb a fehérnép!„Elkótyavetyéltem értök a dögöt”Hej Dorka, hej Kätty, te fruska, te lusta,Jaj nékem, az ördög már itt nyöszörög!

Lelkem fogadósné, egy szent atya kéne –„Ej-haj Robin Hood mire nem vetemedsz?”Csitt, csak szaporán... fizetek... arany is cseng...Fenébe, ne nézd le te rest a nemest!

Úgy ám, nemes úr vagyok, hercegi testőr,Zümm-zümm, becsapott a sok úri barát”Bardolph te bitang! Korbácsot a gaznak!Hívd izibe Harryt, ő jön legalább...

Kitette a szűröm? Titokba szeret még!„Érzem-tudom, itt áll és nem retirál”Hollá hol a csizmám, hollá hol a lajbimMa grófi vendégeket vár a király!

Hadd hulljon a pénzmag, akárcsak a pelyva„Zümm-zümm, Robin Hood jól érzi magát”Egy kortyot elébb még, oszt jőjjön a búcsú,Meghalok érted, te hősi barát!